Házak elosztása és bérlése

A bérlő az ingatlanot a törvényben meghatározott feltételek szerint bérbe adhatja másoknak, új viszonyt hozva létre, amely az előzőtől elkülönül, de abból ered.

Házak elosztása és bérlése

Jogok és kötelezettségek a bérbeadásban

egy szublimált szoba ablakai

Az általános szabályok szerint bérlet a polgári törvénykönyv tartalmazza helyszíneken a kari a felek közötti megállapodás hiányában. Ugyanabban a cikkben (v. art. 1594 c.c.) a törvény tiltja a hozzárendelést szerződés megkötése, kivéve, ha a tulajdonos hozzájárul.
Ami a különleges szabályozást illeti, ez azt írja elő, hogy a bérlő a földbirtokos beleegyezése nélkül nem tudja teljes mértékben alárendelni az ingatlant (és nem is adhatja át a szerződést másoknak).

Szóval, a kari a bérlő távollétében a bérbeadóval egyetértésben csak a bérbeadás részben tulajdon. Ha a bérbeadást eldönti, a bérlő minden esetben köteles levélben előzetesen tájékoztatni a bérbeadót bejegyzett az al-bérlő nevét, a szerződés időtartamát és a fenséges szobákat (lásd art. 2, L. n. 392/78).
Esetén kudarc, a lízingbeadó a bérlőhöz fűződő jogaitól eltekintve az al-bérlő felé járhat el, annak érdekében, hogy mind a fizetés elmulasztását, mind a bérleti szerződésből eredő egyéb kötelezettségek teljesítését (v. art. 1595 c.c.).
Természetesen a szublistátor az alvezető felé is cselekedhet, például a nem fizetés miatt (lásd ex. Cass. n. 24668/2013).
az semmisség vagy a felbontás a bérleti díj a szublízisén lesz, még akkor is, ha a törvény mentse el a jogokat az alvezetõ.
Amellett, hogy a értékelések azokban az esetekben, amikor részesei vannak, a bérbeadó és a bérlő is hatással van az al-bérlőre. Melyik előírja aart. 1595 c.c., nem okozhat azonban előítélet az alállomáshoz.

Alhelyzet és hozzárendelés

A. T helyszíneken és a vagyonátruházás attól függ, hogy a két szerződés milyen jellegzetességeket mutat: egyszerűbb kifejtés céljából a bérleti szerződéstől eltérő szerződések esetén a bérletből külön szerződés jön létre; az átruházással helyettesítjük a kapcsolatot.

Szétbontás származékos szerződésként

Mivel ez egy szerződés derivált- megerősítették, hogy az almegosztástól egy olyan jog lép fel, amely a azonos jellegű és intenzív az apa... A fegyelem tekintetében a derivatív szerződést (ebben az esetben a bérletet) ugyanazok a normák szabályozzák, amelyek a fő szerződést szabályozzák (ebben az esetben a lízing) és a lízingbeadó kötelezettségeit szabályozó szabályok ugyanúgy szabályozzák a részvevő kötelezettségeit, és ezzel szemben a bérlőnek ugyanazokat a karokat és ugyanazok a jogok, mint az al-bérlőés különösen a szóban forgó célok érdekében a dolog jó bérbeadásában (a Polgári Törvénykönyv 1576. cikke), a kártérítés szükségességéről (a Polgári Törvénykönyv 1577. cikke) és a bérelt ingatlan hibáiról (a Polgári Törvénykönyv 1578. cikke) (V. Cass. n. 10472/2002).
Származtatott szerződésként a részhelyzet a sajátos eseményei mellett nem lesz kevesebb, mint a feltételezett szerződés (v. Cass. n. 13657/2014).

Bérbeadó, karmester és alvállalkozó és ítéletek kiadása

a viszonyok bonyolultsága részvíz esetén

A bérbeadó cselekedhet közvetlenül a bérlő ellen, és kérje a szerződés megszüntetését és az ítéletet kioldó a jót, még akkor is, ha a jót elfoglalja harmadik, amelynek a címe feltételezi, hogy a bérlő.
Valóban úgy döntöttek, hogy a bérbeadó kérheti a szerződés megszüntetését és a vagyonnyilatkozat kiszabását a bérlő ellen, még akkor is, ha a kérelem benyújtásakor a tulajdonost egy harmadik fél birtokolja, aki a bérlőt beírta, mert a mondat a kiadás a harmadik személy ellen is érvényesül, akinek a címe feltételezi a bérlőt (Cassation Court, 2006. április 28., 9964).
Valójában az ingatlanok kiadását elítélő mondatban szereplő sorrend nemcsak a viszonylagos statútív címzettje felé történő hatékonyságot magyarázza, hanem azok ellen is, akik a jót birtokában vannak abban az időben, amikor arra kényszerítően hivatkoznak, nem mivel a fenti megrendelést az ugyanazon áru elérhetőségének indoklásával lehet ellensúlyozni, amely eltér a mondat által figyelembe vettektől (2004. március 23., Kaszinó Bíróság, 5756. sz.).

az egyetlen orvosság a tulajdonos harmadik tulajdonosának célszerű, ha a bérbeadó a bérlővel szemben büntetést bocsátott ki (kivéve a Polgári Törvénykönyv 404. cikke szerinti felszólalást, (2) bekezdés), ha támogatja a tulajdonos jogcímének levezetését, és az utóbbi és a lízingbeadó közötti összejátszás következménye a kárban), a művészet szerinti ellenzék. 615 tőkehal. proc. civ... de ebben az esetben támogatnia kell (és bizonyítania kell), hogy önálló cím alapján tartsa meg az ingatlant, és ezért nem sérti az említett mondatot (V. Cass. n. 12895/2012).

Az épület elvesztése és romlása

Esetében veszteség vagy romlás a bérelt ingatlanok közül az allistát közvetlenül találhatjuk a kifejezett előnézetreart. 1588 c.c., aki az ilyen eseményekből eredő felelősségeket kölcsönöz neki, még akkor is, ha azokat harmadik felek okozták még átmenetileg is, a dolog használata vagy élvezete.
Például, a bérbeadó jogosult arra, hogy közvetlenül a bérlőktől megkérje a bérlőt, hogy a bérleti időszak alatt, még alárendelés esetén sem véletlenszerűen, az épületben bekövetkezett tűzből eredő kártérítést kárpótolja. meghatározza az alvezetõ helyettesítését a bérlõre, aki marad a bérbeadó felé a főbérleti arányból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében; sőt, emlékezünk arra, hogy a lízingbeadó az alvezető felé cselekedhet, de előítélet nélkül jogait a bérlőnek (v. art. 1595 c.c.), és hogy a bérlő még mindig felelős az ex art. 1588 c.c. (V. Cass. n. 1824-1892).
Más esetekben az épület elvesztése és romlása a felelősséggel tartozik al-bérlő (V. Cass. n. 5193/1998).

A bérleti díj vélelme

L 'art. 21 a témával kapcsolatos dátummal kapcsolatos törvények n. 253, 1950, tartalmaz egy a jog vélelme az albérlet létezéséről, amikor kiderül, hogy a ház elfoglalt olyan személyek által, akik nem a bérlő szolgálatában állnak, vagy akik a negyedik fokon belül nem tartoznak rokonsági vagy affinitású jogviszonyba, kivéve, ha ideiglenes vendég.
Az előző bekezdésben megállapított vélelem nem vonatkozik azokra a személyekre, akik a bérlővel együtt költöztek az épületbe.
cikk de quo hatályba lépett és a jogszabályokkal összeegyeztethető - sokkal újabb -, amely előírja a írásos formában a lízing (lásd. t art. 4, 431/1998), és azt a szabályt, amely kizárja a vélelmek használatát abban az esetben, ha a törvény az írásbeli formát érvénytelenség miatt szankcionálja (v. Cikkek. 2739 és 2725, co.2, c.c.).
Különösen a kasszionális bíróság egy olyan ügyben, amely a vagyonnak az egyik lakójának szülője által történt elfoglalására vonatkozott - amely a szerződéstől kezdve az ingatlant utoljára elfoglalta, de nem a karmester - mondattal n. 19486/2013 úgy döntött, hogy a vélelem kizárt csak a törvényben kifejezetten feltüntetett esetekben, amelyek szintén a jogviszony hiányában érvényesek írásos formában (A fogalmat már korábban már kifejtették, például a határozatban n. 5190/1993).
A vélelem, hogy megmagyarázott, azért érvényes, mert nem esik a normában előírt kizárás esetére, azaz a bérlő rokona (és nem a ház másik lakója), és írásbeli teszt hiányában is, mert ebben az esetben a vélelem az. törvényben megállapított tilalom, és ezért a tiltás, amelyet a. tart. 2729 c.c., csak egyszerű vélelmek esetén érvényes, azaz a törvény által nem meghatározott.
Ezért arra a következtetésre juthatunk, hogy a törvény a megszállót az al-bérlő pozíciójának tulajdonítja, a törvény minden következményével, kivéve, ha a átutalás (V. Cass. n. 19486/2013).



Videó: Kérész Apartman Tiszabercel