Az ügylet megkötése és az ingatlanügynökök jutalékhoz való joga

A közvetítőként eljáró ingatlanközvetítő csak akkor kapja meg a jutalékot, ha a beavatkozás következtében a művelet véget ér.

Az ügylet megkötése és az ingatlanügynökök jutalékhoz való joga

Ingatlanügynök és megbízási jog

mozdulatlan látás

-ban mindennapi élet Gyakran előfordul, hogy az ingatlan iránt érdeklődők ingatlanügynökséghez fordulnak, hogy ez találkozik a felekkel, vagy egyszerűen csak a lakást az érdekelt félnek teszi, de aztán nem senki sem érhető el megállapodás, ha nem sokáig később és az ügynök impulzusa nélkül, de más tárgyak, vagy egyszerűen a felek.
Hogyan állítsuk be ezeket az eseteket? Emelkedik vagy sem a jutalékhoz való jog az ingatlanügynök számára, aki először kezelte a kapcsolatot?
Ami az érintett, a polgári törvénykönyv szerint ő a közvetítő helyezi kapcsolatban két vagy több felet egy vállalkozás megkötésére, anélkül, hogy valamelyikükhöz kapcsolódnának az együttműködés, a függőség vagy a képviselet kapcsolatával (art. 1754 c.c.).
Ha az ügylet megkötésre kerül, az ügynök (minden féltől) jut a jutalékhoz beavatkozása miatt (175. cikk c.c.).
Magától értetődik, hogy az esetenkénti helyes értékelés, ha a bróker felelős a megbízásért, meg kell értenie, hogy mit kell érteni az ügylet megkötése és a a közvetítő beavatkozásának hatása.

Az üzlet megkötése

Az ügy megkötéséhez a bizottság céljaira meg kell értenünk egy olyan műveletet, amely magában foglalja az ügyet gazdasági hasznosság; a raktárat meg kell határozni jogilag alkalmas a felek által elért kívánt eredmény elérése; azaz a relatív szerződés (például az előzetes értékesítés) a jutalék elismerése céljából nem lehet érvénytelen vagy érvénytelen (lásd az ex. Cass. n. 8555/2006).
Ezért ennek az alkotmányának kell lennie korlátozás amely megadja a jogot a meghatározott megállapodások teljesítésére vagy a kár megtérítésére. Például: előzetes szerződés, nulla írásban nem írták nem a Bizottság elismeréséhez elegendő elemnek minősül (v. Cass. n. 10553/2002, o Cass. n. 18779/2005vagy újra Cass. n. 22000/2007).
Az ügyfél mindig ingyenes a vállalkozás megkötésére vagy nem, és ha nem, ha nem hajlandó elérni a megállapodást, a közvetítő nem lesz jogosult arra, hogy kártérítést nyújtson, az ő javára csak az e cikkben említett költségek megtérítésének joga álljon fenn.art. 1756 c.c. (V. Cass. n. 5095/2005, o Cass. n. 11244/2003); egyébként szükségessé válik, hogy bizonyos döntések szerint elismerjék a bizottságot, még akkor is, ha az ügylet nem teljesül; egy további paktumot, amely az elkötelezettségből áll, hogy fizetni kell azon tevékenységért, amely nem kapcsolódik az ügylet megvalósításához, hanem az ügynök szervezetének elkötelezettségét az üzletben érdekelt harmadik fél kereséséhez (lásd Cass. n. 2067/2002).

A közvetítő üzletének és beavatkozásának befejezése

írja be a tapaszt

Bizonyított bizonyítékot kell biztosítani az ügylet teljesítése és a közvetítő beavatkozása között okozati összefüggésminél nehezebb bizonyítani, hogy minél jobban távolodjunk el az ügynöktől a megbízástól, és mennyit beavatkoznak az eseményláncba, ami a megállapodáshoz vezetett, más témákat, például más közvetítőket.
Néha úgy döntöttek, hogy a jutalékhoz való jogot akkor is el kell ismerni, ha a tevékenység nem volt tényező meghatározó és kizárólagos az ügylet megvalósításához, feltéve, hogy például egy puszta tevékenysége jel, majd fokozott a felek között a szerződés tényleges megkötésével (Cass. n. 709/2010).
Ezenkívül úgy döntöttek, hogy nem fontos, hogy tárgyalások vagy a szerződés megfogalmazása látja a közvetítő beavatkozását, mivel elegendő, ha a felek találkoztak, és beavatkozása miatt megállapodásra jutottak (v. Cass. n. 23438/2004); ráadásul sem az idő, sem mások beavatkozása úgy tekintik azokat a elemeket, amelyek eleve kizárják a közvetítő okozati hozzájárulását az elején (v. Cass. n. 15014/2000).
Mégis kivéve hozzájárulása, még akkor is, ha a feleket találkozták, akkor egy harmadik fél vagy a felek impulzusát követően nem jött létre megállapodás, ha nem hosszú idő után (v. Cass. n. 5952/2005 és végül Cass. n. 15/1120) és ez mivel a tárgyalások újraindítása olyan új kezdeményezések eredményeként zajlott le, amelyek teljesen függetlenek a korábbiakkal, és azok által feltételezettek, így kizárható a közvetítő eredeti beavatkozásának relevanciája. (Cass. n. 15/1120).
Ugyanakkor a közvetítő beavatkozásának elismerése mellett úgy döntöttek, hogy az ügylet megkötése megtörténhet még a szerződés lejárta után is közvetítés, feltéve, hogy a közvetítő a szerződő feleket egy ok-okozati tevékenységgel kapcsolta össze az ügylet megkötése céljából (Cass. n. 23842/2008).

Több közvetítő beavatkozása

Szerintart. 1758 c.c., ha az ügy megkötéséhez több közvetítő beavatkozása következtében érkezik, mindegyiknek joga lesz a jutalékra. A joggyakorlat úgy véli, hogy a törvény alkalmazása érdekében egy ilyen többesített hozzájárulás közös vagy különálló, kortárs vagy későbbi, egyeztetett vagy autonóm, ugyanazon hivatal vagy több iroda alapján (lásd Cass. n. 16157/2010 és Cass. n. 5952/2005).
Lényegében ez az újjáépítésről szólminden alkalommal, az események lefolyása, majd az ügynök szerepének meghatározása. A bíróságon ezt a tevékenységet a bíró végzi.
Figyelembe véve az intuitív nehézségeket, amelyek az események sorában az egyes okok hozzájárulásának megállapításakor merülnek fel, és azután ismeretlenül adják meg a közvetítőnek az okozati összefüggésben való hozzájárulásának megkönnyítésére irányuló eljárás lehetséges kimenetelét, ellentmondásos helyzetekben, Célszerű lenne, ha az ügyet lezárnánk a bíróságon kívüli megállapodás az érintett felek között.



Videó: