Egy szolgas√°g Usucapione

Az usucapione szervitit√°s√°nak megv√°s√°rl√°sa, ami azt k√∂vetŇĎen, hogy hossz√ļ ideig haszn√°lta azt, lehets√©ges, ha nyilv√°nval√≥ jellege van. Mit jelent ez?

Egy szolgas√°g Usucapione

Usucapione

A segédeszközt a usucapione számára is megvásárolhatjukA lényeg az, hogy nyilvánvaló szolgaság.

Ahhoz, hogy teljes m√©rt√©kben meg√©rts√ľk, mit k√≠v√°n mondani az elŇĎzŇĎ mondattal, √©rdemes megvizsg√°lni a szolgas√°g fogalma, a usucapione fogalma majd kapcsolja √∂ssze ŇĎket.

enyhítés

Szerintart. 1027 c.c.

Az elŇĎzetes szolg√°lat a m√°sik tulajdonoshoz tartoz√≥ m√°sik alap hasznoss√°g√°ra vonatkoz√≥ alapra vet√≠tett s√ļlyt jelenti.

AlapvetŇĎ fontoss√°g√ļ, hogy a referencia alapok tartoznak k√©t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ ember.

Az √≠gy azonos√≠tott tulajdons√°gokat is nevezik als√≥ (vagy predio) kiszolg√°l√≥ √©s domin√°ns; az elsŇĎ azt az alapot k√©pviseli, amelyen a szolgas√°got gyakorolj√°k, a m√°sodik pedig azt, amelyikbŇĎl hasznot fog kapni.

A kifejez√©s alap a legsz√©lesebb √©rtelemben √ļgy kell tekinteni, hogy mag√°ban foglalja a v√°rosi alapokat, √©s √≠gy a t√°rsash√°zakban, vill√°kban stb.

A polgári törvénykönyv is beszél próbaképesség és ez nem véletlen: a törvény valójában az alapra vonatkozik, és csak ennek következtében tulajdonosa.

Mit jelent ez?

Ez azt jelenti, hogy miután megtörtént, ez a jog kapcsolódik csak és csak alján.

Tegy√ľk meg a p√©lda.

Ha az Alfa (domin√°ns) alap b√ľszk√©lkedhet az √°thalad√°s megk√∂nny√≠t√©se a B√©ta (szolga) alapon tov√°bbra is l√©tezik, f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy az elsŇĎ predio tulajdonosa elŇĎsz√∂r Tizio, majd Caio a Sempronio ut√°n, stb. ugyanez vonatkozik a kiszolg√°l√≥ alap tulajdonjog√°ra is.

Usucapione2

a seg√©dprogram ebbŇĎl a mŇĪv√©szet. 1027 c.c. egy elŇĎre meghat√°rozott seg√©dlet konstitut√≠v elem√©nek sz√°nj√°k, nem utalhat a domin√°ns alap tulajdonosa √°ltal v√©gzett szem√©lyes tev√©kenys√©ghez kapcsol√≥d√≥ szubjekt√≠v √©s k√ľlsŇĎ elemekre, hanem helyesen kell k√∂vetni a hasznoss√°g egyed√ľli c√©lj√°t √©s val√≥di alapj√°t, mind az akt√≠v, mind az a passz√≠vb√≥l a domin√°ns alap k√∂zvetlen elŇĎnye, hogy ennek a lehetŇĎ legjobb kihaszn√°l√°s√°nak eszk√∂ze. (Ebben az esetben a Fel√ľgyelŇĎ Bizotts√°g, a max. Elvben eml√≠tett jog elv√©nek megfogalmaz√°s√°val megerŇĎs√≠tette az √©rdemi b√≠r√≥s√°g √≠t√©let√©t, amellyel kiz√°rt√°k a szolgas√°g term√©szet√©t az alap azon r√©sz√©nek vonatkoz√°s√°ban, amelyrŇĎl azt √°ll√≠tott√°k, hogy szolg√°ja volt. az alap finitimo tulajdonosa, kiz√°r√≥lag a harmadik f√©l tulajdon√°ban l√©vŇĎ m√°sik telep√ľl√©sen tal√°lhat√≥ v√≠zbŇĎl t√∂rt√©nŇĎ v√≠zvezet√©s c√©lj√°b√≥l, √©s nem rendelkezik √∂nt√∂z√©si kapacit√°ssal vagy c√©llal a fent eml√≠tett alap v√≠zell√°t√°s√°hoz) (Cass. 1997. okt√≥ber 22. n. 10370).

Ez azt mondta, menj√ľnk 'elbirtokl√°s.

elbirtokl√°s

Ezzel a kifejez√©ssel azonos√≠that√≥ az ingatlanok √©s egy√©b val√≥s jogok megv√°s√°rl√°s√°nak m√≥dja b√©k√©s √©s folyamatos birtokl√°s alapj√°n (a t√∂rv√©nytŇĎl f√ľggŇĎen az idŇĎ t√≠z- vagy h√ļsz √©v), melynek megnyilv√°nulnia kell olyan tev√©kenys√©g, amely a tulajdonjog vagy m√°s val√≥s jog gyakorl√°sa (art. 1140 c.c.).

Ha a tev√©kenys√©get az alap tulajdonosa toler√°lja, akkor olyan √°llapotba ker√ľl, amelyben nem lehet besz√©lni elbirtokl√°s mint i tŇĪr√©sek (art. 1144 c.c., t√∂rv√©nyesen nevezik azoknak a toleranci√°j√°t, akik m√°sok magatart√°s√°t saj√°t alapukban fogadj√°k el) nem teszik lehetŇĎv√© a jog megszerz√©s√©nek idŇĎbeli lefut√°s√°t; ebben az esetben besz√©lni fogunk, a hivatkoz√°s mindig a jogi lexikon, a puszta fogva tart√°s.

A A Semm√≠tŇĎsz√©k annak meg√°llap√≠t√°sa √©rdek√©ben, hogy az eszk√∂zzel val√≥ t√©nyleges kapcsolat a birtokl√°s vagy az egyszerŇĪ fogva tart√°s helyzet√©t k√©pezi-e annak puszta toleranci√°ja miatt, akik olyan m√≥don ellenezhetik azt, mint ilyen, a mŇĪv√©szetnek nem megfelelŇĎ. A polg√°ri t√∂rv√©nyk√∂nyv 1144. Pontja szerint az usucapione ir√°nti k√©relem alapj√°ul az a t√©ny, hogy az eszk√∂z√∂n v√©gzett tev√©kenys√©g nem √°tmeneti idŇĎtartam√ļ √©s nem volt szer√©ny, ami √°ltal√°ban egy felt√©telezett elem √©rt√©k√©nek tulajdon√≠that√≥, hogy kiz√°rja a tolerancia fenn√°ll√°s√°t; az ilyen eredm√©nyess√©g elveszti, ha a felek k√∂z√∂tti kapcsolatokat az √©rdemlŇĎ b√≠r√≥ √°ltal v√©gzett t√©nyleges √©rt√©kel√©s alapj√°n k√ľl√∂nleges korl√°toz√°sok jellemzik, mint p√©ld√°ul a rokons√°g vagy a t√°rsas√°g. (Cass. 2006. √°prilis 27. n. 9661).

Továbbá az usucapion ezt mindig a bírónak kell megítélnie hogy képes legyen átírni az állami ingatlannyilvántartások konzervatóriumában.

Egy szolgas√°g Usucapione

√ļgy, mintha s√ļlya lenne egy m√°sik szem√©ly alj√°n.

Nem minden szervitut megv√°s√°rolhat√≥ a usucapione sz√°m√°ra, a k√≥d egy√©rtelmŇĪ ebben az √©rtelemben; a Usucapione int√©zm√©nye magyar√°zza annak hat√°sait csak az √ļgynevezett nyilv√°nval√≥ szolgas√°gra (1061 c.c. cikk)

Usucapione3

Amikor egy szervitit√°s nyilv√°nval√≥nak tekinthetŇĎ az usucapione v√°s√°rl√°sa c√©lj√°b√≥l?

Ebben az √©rtelemben megfigyelt√©k ezt referenci√°val az usukapionhoz vagy a csal√°d apj√°nak rendeltet√©si hely√©hez sz√ľks√©ges felszerel√©s megjelen√©s√©nek k√∂vetelm√©ny√©hez (a Polg√°ri T√∂rv√©nyk√∂nyv 1061. cikke) tiszt√°zott, hogy a term√©szet mŇĪveinek l√°that√≥ jeleinek jelenl√©te jelenik meg. √°lland√≥, objekt√≠v c√©lokra sz√°nt, √©s egy√©rtelmŇĪen felt√°rja a s√ļlyt a t√°lc√°n, mivel a term√©szetes vagy mesters√©ges munk√°k vil√°goss√° teszik, hogy ez nem bizonytalan tev√©kenys√©g, √©s animis utendi iure szervitutis n√©lk√ľl, de egy pontos, stabil jellegŇĪ t√∂lt√©s, amely a gyakorlatban megfelel egy bizonyos szolgas√°g tartalm√°nak (Cass. 2009. j√ļlius 21. n. 16961).

Az √°thalad√°s megk√∂nny√≠t√©seA klasszikus p√©lda erre az az idŇĎ, amikor az √∂sv√©nyek vagy az idŇĎk sor√°n haszn√°lt utat jellemzik az usucapione sz√°m√°ra rendelkez√©sre √°ll√≥ l√°tsz√≥lagos k√∂nny√≠t√©s.



Videó: